Hat napra, május 20-tól 25-éig Budapestre költöztek a világ vetőmagszakma képviselői

A Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VSZT) közösen a magyar fővárosban rendezte meg a világkongresszust. Polgár Gáborral, a VSZT ügyvezető igazgatójával összegeztük a kongresszus tapasztalatait.

Igazgató úr, tegnap zárult a Vetőmag Világkongresszus, hogyan érzi most magát?

Bevallom, kicsit mindenki elfáradt, mivel az első programok már szombaton megkezdődtek. Mindent összevetve hatnapos programsorozaton vagyunk túl, de azt mondhatom, hogy azzal az érzéssel töltődtünk meg, mi házigazdák, hogy „jó mulatság, férfimunka” van a hátunk mögött. Ezt a kellemes érzést megerősíti az is, hogy olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy nagyon sikeres kongresszust zártunk be a tegnapi napon.

Ha jól tudom, több rekordot is megdöntöttek…

Valóban, hiszen 62 országból 1700 résztvevő jött el hozzánk, akik három napon keresztül tárgyaltak és vettek részt a szekcióüléseken. Nagy siker ez számunkra, látszik, hogy meghozta gyümölcsét az a több éves előkészítő munka, amit a Nemzeti Szervező Bizottság és a Vetőmag Szövetség végzett.

A kongresszuson több üzenetet is megfogalmaztak, mondana ebből néhányat?

A legfontosabb üzenet, hogy a Föld lakosságának a növekedésével egyre fontosabb feladat a vetőmag ágazat számára, hogy a növénytermesztés biológiai alapjait, a növényfajtákat jó minőségben mindenütt hozzáférhetővé tegyék. Kiemelt jelentőségű, hogy a növénynemesítők minél jobb, újabb,

nagyobb termőképességű, jobb ellenálló képességű, betegségeknek ellenálló növényfajtákat nemesítsenek.

Fontos, hogy tovább javuljon a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vetőmagvak országok közötti mozgása, könnyebb legyen a vetőmagvakat mozgatni a kontinensek között, és le tudjuk bontani azokat az adminisztratív akadályokat, amelyek ma még nehezítik ezt a munkát. Fontos, hogy az új növényfajták minél nagyobb értékkel rendelkezzenek. A világszövetség az új, innovatív nemesítési technológiákat támogatja, mert ez által a nemesítők munkája is hatékonyabbá válik. Hangsúlyos cél, hogy az új fajták minél gyorsabban jussanak el a piacra, hiszen a vásárlói igények folyamatosan nagy elvárásokat támasztanak a termesztőkkel és a vetőmagágazattal szemben.

Hogyan áll a GMO kérdéséhez az ISF?

Az ISF mindig azon az állásponton volt, hogy a nemzetközi vetőmag-kereskedelemben a vásárlói igények maximálisan tiszteletben tartása elsődleges. Ennek következtében ma is a legmesszebbmenőkig elfogadja és respektálja az országok, közösségek különböző álláspontját a GMO-val kapcsolatban. Ahol az ilyen típusú növények termesztését nem engedik, nem preferálják, oda GM technológiával fejlesztett termékeket a vetőmagipar szereplői nem szállítanak, és nem ajánlanak. A GMO-mentes növénytermesztést preferáló országok számára más módon fejlesztett, egyéb innovatív technológiával nemesített fajtákat biztosítanak.

Michael Keller, az ISF főtitkára azt is kifejtette, hogy a GMO-val kapcsolatban új szemléletre, megközelítésre van szükség, ami a nemesítési tevékenységben kell, hogy megvalósuljon.

A GMO esetében az az ISF álláspontja, hogy a GMO-technológia már a múlté, így ezzel a témával, szakmai mélységében már nem igazán akar foglalkozni.

Túlhaladott a GMO-technológia a világ fejlett részein, a tudományos fejlesztés és innováció új irányokban történik, s ezek az új irányok már nem GMO szemléletűek.

Hogyan zárult a kongresszus?

Korai még mérleget vonni, de előzetesen az ISF vezetése sikeresnek értékelte a kongresszust. Tegnap még volt egy félnapos tematikus ülés, aminek témáját az áprilisban kiadott új nemzetközi növényegészségügyi vetőmagszabvány köré szervezték. Ez a tanácskozás is sikeres volt, miként a szekció bizottságok ülései, szakmai programjai, előadásai is. Minden programnál igen nagy volt az érdeklődés, és az üzleti tárgyalások is szinte éjjel-nappal folytak.

Mondhatjuk-e, hogy az 1700 résztvevő is elégedetten távozott, mert megvalósították a céljaikat?

Egyértelműen igen a válasz. Minden kongresszus után bevett gyakorlat, hogy a szervezők résztvevőket e-mailen keresztül megkérdezik egy felmérés keretében, amiben részletesen kikérik a véleményüket, s az így összegyűjtött tapasztalatokat a következő kongresszus rendezésekor felhasználják. Látható volt az idei kongresszuson is, hogy az elmúlt két-három évben folyamatos fejlődésen ment keresztül a szervezési munka, s egyre kevesebb zökkenővel folytak a programok.

Azok a résztvevők, akikkel beszélgettem, megelégedésüknek adtak hangot, és nagyon örültek az új helyszínválasztásnak. A Hungexpo Budapesti Vásárközpont G Pavilonja volt az első olyan helyszín, ahol egy tető alatt rendezték meg az összes eseményt: a plenáris üléseket, a szekcióüléseket, és a tárgyalásokat is. Újdonság volt ez a látogatóknak, de nekünk, szervezőknek is. A visszajelzések igen pozitívak voltak.

Gondolom, az ország jó hírét is szétröpítik a világ minden táján…

Jól gondolja, mert a magyar vendégszeretetet mindenki megtapasztalta, és Budapest látványa mindenkit magával ragadott.

Végül: mit adott a kongresszus a hazai ágazat szereplőinek, a Vetőmag Szövetségnek? Hogyan tovább? Kérdezem ezt azért, mert a világkongresszus mérföldkő a szövetség életében is.

Az ISF által megfogalmazott szakmai célokat magunk is valljuk, és ebben megerősített minket a háromnapos rendezvény. A szövetség most már hatékonyabban fel tudja vállalni a kongresszus üzeneteit, mivel nagy nyilvánosságot kapott a világesemény. A sajtó segítségével továbbra is rá tudjuk irányítani a figyelmet, érdeklődést azokra a szakmai feladatokra, célokra, amelyek előttünk állnak. Hozzáteszem, hogy a kongresszuson sok új ismeretségre, és szakmai barátságra tettünk szert, melyet ápolnunk kell a jövőben is.

Forrás: agroinform.hu