Lezárultak a ’10-es évek, amelyek számtalan változást, sok támogatást, pályázatot, örömet és bizony a változó klimatikus viszonyokkal keserűséget is hoztak nekünk. – Vajon mit tartogat számunkra 2020? Lássuk az új év gazdasági előrejelzését is!
2010 év főbb eseményei – Válságos év
Január: Az új év első Agroinform cikkében beszámoltunk a 2009-es decemberi kifizetésekről, amely az MVH közleménye szerint 42 milliárd forintot tettek ki. 2009-ben egész évben 600 milliárd forint támogatást fizetett ki az MVH. A rekord összegű támogatás hátterében a gazdasági válság (rossz terményárak) valamint a kedvezőtlen időjárási körülmények miatti terméskiesés állt. 2009-ben 20% -kal kevesebb termést takarítottak be a gazdák Magyarországon, a 2008-as évhez képest.
2010 januárban folyamatban volt a Kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylése.
Szintén januárban megszületett a miniszteri rendelet, amely értelmében a válság miatt legfeljebb 15 ezer euró átmeneti támogatást kaphatnak ez év végéig a mezőgazdasági termelők.
Tudósítottunk a Kukorica Termésverseny győztesének 13,27 t/ha eredményéről.
Február: Megtartottuk az I. Agroinform Fórumtalálkozót!
Támogatást vártak a tejtermelők. A brüsszeli reformok miatt 2009-re megfeleződtek a tej korábbi felvásárlási árai, Európa minden országában nagy veszteség keletkezett a tehenészetekben. A 2010-es februári felvásárlási árak a 2009 ősztől kezdődő kisebb áremelkedés ellenére még mindig nem fedezik a termelők költségeit, ezért szükség van a támogatásokra.
Nemzetközi kitekintésünkben beszámoltunk arról, hogy minden 10 évnél idősebb roncsként beadott traktor után 17 ezer lejt kapnak a tulajdonosok Romániában.
Március: A 2010-es várható jégkártételekre készítettük fel lélekben- és gyakorlatban egyaránt a gazdálkodókat.
A Dél-Dunántúlon elrendelték a belvízvédelmi készültséget, az észak-magyarországi településeken eközben már nincs nagyobb gond, a helyi Vízügyi Igazgatóság területein 15 ezer hektáron uralkodik a belvíz.
Április: 2010-ben XVII. alkalommal került megrendezésre az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.
Beszámoltunk arról is, hogy a bioüzemanyag-célok átgondolására kényszerülhet az EU.
Május: Május közepén az országon végigsöprő és hatalmas, váratlan áradásokat okozó vihar nemcsak a vetésekben tett kárt, de két olyan ágazat is megszenvedte az ítéletidőt, amely sem az állami agrárkár-enyhítési alaptól, sem az üzleti biztosítóktól nem számíthat kártérítésre, pedig az több száz milliósra tehető már az első becslések alapján is
Egyáltalán nem, vagy csak alig termett akácméz 2010-ben. Az időjárás komolyan veszélyeztette Magyarország egyik fő exporttermékét.
A Strategie Grains francia elemző cég több mint 1 millió tonnával lefelé módosította az EU 2010-ben várható lágybúza termésére vonatkozó előrejelzéseit, elsősorban a kontinens nyugati felén elhelyezkedő országok száraz időjárása miatt. (Az uniós országok azonban előreláthatólag így is többet fognak betakarítani a 2009-es mennyiségtől.)
Bevíz után árvízveszély alakult ki! Megdőlt az országos napi csapadékrekord – 98,6 mm eső esett egy nap alatt!
A legnagyobb gondok Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Nógrád, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében vannak, de hátráltatja a szántóföldi munkákat a rossz időjárás Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében is
Június: 2010. június 1-től ismét lehet majd 1 hónapon keresztül támogatási kérelmet benyújtani erdészeti célra használt géppark fejlesztésére és korszerűsítésére.
Nem született még végleges adat az agrárkárokról.
A Földtörvény módosítása: A magyar állam lesz minden termőföld területre vonatkozó értékesítés során az első helyen azok között, akiket elővásárlási jog illet meg. A földtörvény módosításával ismét a helyben lakó természetes személyek lesznek az elsők az elővásárlás során – áll a földtörvény módosításában.
Panaszkodnak a gazdák, hogy először az árvíz vitte el a veteményt, majd ami megmaradt, azt a belvíz pusztítja el.
Nagyon drága lehet a gyümölcs és érezhetően felmentek a zöldségárak.
Július: 2010-ben sem vitatja már senki a klímaváltozást.
Mindeközben a Tokaj elnevezés használatának jogvitájáról cikkeznek Európa-szerte.
Az új Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a legszorosabb határidő mellett is csak novemberre állhat föl, addig azonban teljesen átvilágítják a működését. A vidékfejlesztési miniszter szerint országvagyon kataszter készül, áttekintik a haszonbérleti szerződéseket és díjak rendszerét, továbbá a Natura 2000-es területek bérbeadását is.
Több tíz milliárd forint áfabevételtől esik el az állam évente a gabonakereskedelmet érintő csalások miatt. Az ügyben a csalók lényegében utolérhetetlenek, így a hatóságok a termelőktől akarják behajtani a hiányzó adót.
Augusztus: Nagy a bizonytalanság a gazdálkodók körében a nemrégiben érvénytelenített agrár környezetgazdálkodási (AKG) programhoz kapcsolódó pályázati eljárások érvénytelenítésével kapcsolatban.
A 2010-es teljes magyarországi zöldség- és gyümölcstermés harmada megsemmisült az idei év rendkívüli időjárása következtében, van olyan növény, amelynek az esetében a veszteség mintegy 80 százalék – mondta Szabó József, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.
Augusztus utolsó napján sajtótákékoztató keretében mutatta be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Nemzeti Földalapkezelő új elnökét, Dr. Sebestyén Róbertet.
Közel 50 ezer hektáron még mindig áll a víz.
Szeptember: Egy hónap alatt kétszázötven bárányt öltek meg aránysakálok a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán; a gazdálkodó kára csaknem hárommillió forint.
A Zala megyei Pórszombaton kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón koccintottak az első szabadon főzött pálinkával, amelyet már a hatályba lépett törvénymódosítás után pároltak.
A személygépjárművekhez hasonlóan a mezőgazdasági géppiac is leült a válság miatt. A gépvásárlási támogatások is leálltak, de ezek újraélesztésével megindulhat a fellendülés. Az első félévben gyakorlatilag szüneteltek a gépeladások, és bár a piac kezd magához térni, még a jövő évben sem számítanak kiemelkedő forgalomra a gépkereskedők.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) sajnálattal értesült arról, hogy a tenyésztés-szervezési támogatások idei költségvetési előirányzata idő előtt kiürült; ez ugyanis nehéz helyzetbe hozza az évek óta kevés kormányzati figyelmet, illetve segítséget kapó tenyésztő szervezeteket.
Október: A vörösiszap-katasztrófa helyreállításán dolgozik az ország.
Nem tükrözi a kormány törekvéseit a vidékfejlesztési támogatások jelenlegi rendszere. A preferenciákat úgy alakítják át, hogy más intézkedésekhez hasonlóan ez is a kistermelőknek kedvezzen – nyilatkozta V. Németh Zsolt államtitkár.
November: Az agrártárca az unió által megengedett legnagyobb mértékben könnyítette a hazai vágóhidakat érintő szabályozást, mellyel leginkább a kistérségi ellátást, vagy magáncélra történő marha, sertés, juhvágást segíti elő.
December: A kormány döntésének megfelelően a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kidolgozta és meghirdette az Agrárforgóeszköz vis maior hitelprogramot, amelynek keretében 6 milliárd forint összegig biztosít a költségvetés kedvezményes hitelforrást a nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelők számára.
2011 év összefoglalója – Válság után növekedés!
A kertészeti ágazat termelése 2011-ben mintegy 400 ezer tonnával meghaladta a tavalyi rendkívül alacsony, mintegy 1,8 millió tonnás szintet, ám még jóval elmarad a 2,5 millió tonnás átlagtól, amelyet az ágazat általában a közepesen jó években mindig teljesített az utóbbi 10 évben. 2011-ben így mintegy 2,2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be.
A zöldség- és a gyümölcstermesztés volumene még így is 62 százalékát – valamivel több mint 180 milliárd forintot – adja a magyar kertészeti ágazatnak, amelynek éves kibocsátása mintegy 300 milliárd forint volt.
Az év első három negyedévében 2011-ben 51 milliárd forint volt a mezőgazdasági gépberuházások értéke, ami 68 százalékos éves növekedés, míg alkatrészekre 16 százalékkal többet, 26,5 milliárd forintot költöttek a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézménye, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tájékoztatása szerint.
A versenyt ebben az évben is régiókra osztva valamint országosan hirdették meg. Az idei megmérettetésen nem magyar gazdálkodó hozhatta el az első helyért járó jutalmakat, hanem egy osztrák termelő tudta a legmagasabb terméshozamot produkálni. Vadhálóval körbekerített földjéről Johann Gschier több mint 16 tonna kukoricát tudott betakarítani hektáronként.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 1151 hektár termőföldet és mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet hirdetett meg a szociális földprogram keretében.
2012 júliusáig kitolt haladékot kaptak a gazdák a tojótyúk tartó telepek átalakítására, és egy újabb pályázati lehetőséggel is élhetnek jövőre. 2012 január elsejétől az 1999-ben elfogadott, uniós állatjóléti irányelv szerint hazánkban is kötelező lenne feljavított ketrecben tartani a tojótyúkokat.
A hazai baromfiágazati szereplőknél “betelt a pohár” a Négy Mancs jelentős gazdasági károkat okozó, szakmaiatlan működése miatt, amely teljes mértékben ellentétes alapítványi minősítésével is – hangoztatta a BTT. A terméktanács szerint az alapítvány azzal a céllal működik, hogy a magyar termelőket a kül- és a belpiacokon ellehetetlenítse, a kiváló minőségű magyar baromfitermékek értékét csökkentse és a nemzetközi versenyben a magyar termelőknek versenyhátrányt okozzon.
2012 legfontosabb eseményei – Aszályos év
Visszatekintést készítettünk 2012. második félévére a teljesség igénye nélkül! Új traktorok, a kukoricát sújtó aszály, csökkenő bioterületek. 2012 második félévében jártunk a Farmer-Expon, a Kaposvári Állattenyésztési Napokon, a Hajdú-Expo-n, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokon, és még sorolhatnánk.
Fontosabb növények megyei termésátlagai 2007-2012 között
Sikeres 2013: A géptámogatás éve
Magyarországon 2013 decemberében a nyerstej országos termelői átlagára rekordszintre emelkedett, kiviteli ára 23 százalékkal haladta meg a belpiaci árat. Agrárpiaci jelentés.
Növényvédelmi visszapillantás 2013-ra: “2013-ra vonatkozóan a magyarországi piacon a növényvédelmi intenzitás növekedése az egyik olyan konzekvencia, amivel ezt az évet jellemezhetjük. A készítmények használatának alakulása pontosan követte az időjárás és a piac adta lehetőségeket. A fungicidek használata, az arra érdemes szántóföldi kultúrában jelentősen nőtt. Különösen érvényes ez a gabonára. Feltételezhetjük, hogy a döntések pillanatában a döntéshozók bíztak abban, hogy a befektetésük meg fog térülni.”
Állattartó telepekhez szükséges eszközök és élelmiszeripari gépek, technológiák beszerzésére lehetett pályázni 2013 december 16. reggel 8 órától forráskimerülésig, de legkésőbb 2014. január 31-ig. A tárca legalább 60 milliárd forintot biztosított erre a célra.
Magyarország részesedése a KAP forrásaiból összességében az előző időszakhoz – azaz a mostanihoz – képest 2,4 százalékról 2014-2020 között 3,2 százalékra emelkedik. Így 2014-2020 között 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre, szemben a mostani időszak összességében 10,4 milliárd eurót kitevő forrásával szemben.
A gépbeszerzések és tárolók építésének következtében dinamikusan, 36,3 százalékkal nőttek a beruházások a mezőgazdaságban az idei év harmadik negyedévében. 2004 óta nem látott mértékben, 9,8 százalékkal növekedett a beruházások mértéke az idei év harmadik negyedévében. A magyar gazdaság tartós, egészséges szerkezetű növekedését vetíti előre, hogy a rendkívüli bővüléshez a nemzetgazdasági ágak döntő többsége hozzájárult.
Izgalmas 2014 – Csapadékos év rekordokkal, sok munkával, eredményes zárással!
2014. január elsejétől az élő- és félsertést az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs alá sorolták.
Áttörő eredmény született az USA Kukorica Termésversenyén: Randy Dowdy nyert Georgia államból, a DEKALB DKC62-08 nevű hibriddel, a fantasztikus eredmény pedig 31,6159 tonna/hektár lett.
2014-ben sokszor volt porondon a növényvédőszer-hamisítás témája. A gazdaság minden területén jelen lévő hamisítás ezt az ágazatot sem kerüli el, ezért fokozott körültekintést igényel a növényvédő szerek beszerzése.
2014-ben már búcsúzkodtunk a tejkvótától. Féltek az ágazati szereplők: 2015 március után ugyanis mindenki annyi tejet szállít, amennyit tud, megszűnik a korlátozás. várhatóan hazánkba még inkább áramlik majd az olcsó import, kiszorítva ezzel a hazai tejet.
Földadót vethetnek ki az önkormányzatok! A saját földjükön gazdálkodókat mentesítené az önkormányzatok által kivetett földadó megfizetése alól a szaktárca javaslata. Hét település élt a teher kivetésének lehetőségével, az adó behajtása azonban nem egyszerű.
Decemberre enyhült a 2014-es kéknyelv-betegség terjedése. A kedvező időjárási adatok és szúnyogcsapdázási eredmények alapján elmondható, hogy a kéknyelv-betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyog fajok aktivitása a kritikus szint alá csökkent. A fertőzést közvetítő szúnyogok eltűntével a betegség terjedése megállt. Ennek köszönhetően 2014. december 3-tól elkezdődött a kéknyelv-betegségre vonatkozó szezonálisan kórokozó-átvivő mentes (vektormentes) időszak.
Nem csak bosszúságot, hanem terméskiesést is okozott a gazdáknak a túl sok csapadék 2014-ben.
A termelők költségei megugrottak, hiszen 30-35 százalékkal többet kellett védekezésre költeniük. Az év biztatóan indult, szépek voltak az őszi vetések, virágzott a repce. Az esőhiány ugyan nehezítette a tavaszi vetéseket, de ez is megoldódott hamarosan. Ekkor még nem sejtették a gazdák, hogy ősszel már szárazságért imádkoznak majd.
2015 – év végéig majdnem minden rendben volt…
Első alkalommal került megrendezésre a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás.
Kiemelkedően alakult 2015-ben a kalászos gabonák termése, és a termelői árak csökkenése ellenére is bővült az állattenyésztés kibocsátása is. Így a kalászos gabonák termésmennyisége eléri vagy jelentősen megközelíti a 2014-es termésmennyiségeket. Az állattenyésztéssel kapcsolatban megjegyezte: a nehéz piaci helyzetre mind belföldi, mind pedig uniós szinten sikerült megfelelő agrárpolitikai válaszokat adni. Ennek eredményeként javult az állattartók helyzete. Így az ágazatban nőtt az állomány és a termelés is.
A magyar gazdálkodók 2015-ben nyújtottak be először az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformját követően egységes támogatási kérelmet. Így több mint 30-féle agrártámogatást igényelhettek a magyar gazdák mintegy 400 milliárd forintnyi összegben. Ennek előleg-kifizetése már októberben megkezdődött.
November végén – december elején sertésfelvásárlási árak gyakorlatilag összeomlottak, néhány hét leforgása alatt közel 20 százalékos áresés következett be, a termelői árak sok esetben 300 Ft/kg alá zuhantak.
Decemberben veszteséggel járt a tejtermelés is, a szakértők 2016 közepére várnak csak javulást. Megoldás lehetne viszont a termelők és a feldolgozók közötti összefogás erősítése.
A menekült-áradat sajnos megoldatlan gondokat hagyott maga után a határmenti gazdálkodóik földjein.
85 milliós kárt okoztak a menekültek a gazdáknak Csongrád megye déli határán.
Nem áll meg az állami földek eladása. Jövőre folytatódnak az árverések.
A Mezőhegyesi Ménesbirtok ügyében a fideszes Farkas Sándort, Szentes országgyűlési képviselőjét, a mezőgazdasági bizottság tagját javasolják a mezőhegyesi ménesbirtok és mintagazdaság megalapításáért felelős kormánybiztosi feladatra. Farkas Sándor feladata egy olyan csapat összeállítása lesz, amely megalapítja az új mezőhegyesi ménesbirtokot és mintagazdaságot.
Mindeközben a cukor-cunami is fenyegetett: Indiában az elmúlt öt évben kimagaslóan jó volt a cukortermés, ami miatt hatalmas cukorkészletek halmozódtak fel az országban. Elemzők szerint az indiai kormány 4 millió tonna cukor eladásának engedélyezését tervezi a nemzetközi piacokon. Ez komoly kihatással lesz a jelenleg is 7 éves mélyponton álló cukorárra.
A 2015. év első felében visszaesett az itthon értékesített traktorok darabszáma az előző év azonos időszakához képest. A gazdák az év elején hiába vártak az idei géptámogatások bejelentésére. Áprilisban a kertészeti gépek beszerzésére benyújtható, reményteli pályázat már előrelépést ígért. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap erre szánt keretösszege azonban rendkívül gyorsan kimerült: a kisösszegű támogatási pályázatokat mindössze 3 órán keresztül fogadták be. Kisebb értékű kertészeti gépekre több mint 1700 igény, nagy értékű gépekre pedig közel 300 pályázat érkezett. A Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság több mint 1800 kérelmet támogatott, melynek összértéke meghaladja a 18 milliárd forintot. A végleges támogatási döntések kipostázására augusztus első hetében került sor. A megvalósítási határidő és a kifizetési kérelem benyújtási határideje egységesen 2015. október 15-re változott.
2016 – emlékeinkben elevenen él ez az év!
Februárban második alkalommal került megrendezésre 2016-ban a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás.
2016-ban is tartott a gépeladások mélyrepülése… A traktorok első 11 hónapban történt forgalomba állítási adatai alapján végzett elemzésünkben már kitűnt, hogy a 2015-ben kezdődött lejtmenet után mennyire meredeken csökkent az új erőgépek létszáma az idén.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet első háromnegyed évet összefoglaló statisztikai jelentése is hasonló mélyrepülésről tanúskodik, bár itt már a munkagépek eladása terén voltak olyan szegmensek, ahol volt némi emelkedés.
Egy Európai Uniós rendelet miatt 24 glifozát hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza november 30-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az érintett készítmények 2017. május 31-ig forgalmazhatók, és 2017. november 30-ig felhasználhatók.
Visszatekintés 2016-ra az állattenyésztési ágazatok legfontosabb eseményeiből:
Legyőztük a kéknyelvet, – nagy nehezen a tejválságot is, majd a sertésárak is normalizálódtak. Nézzük végig együtt 2016 legküzdelmesebb, legszebb és legérdekesebb pillanatait!
Vegyes évet zárt a gyümölcs- és zöldségszektor. Idén sok kárt okozott a szélsőséges időjárás, a szamóca- és a görögdinnye termesztők is gyenge szezonon vannak túl. A zöldségfélék viszont jó terméseredményt produkáltak.
Magas sertésárak, növekvő import 2016-ban: A sertéshúsimport volumene 16 százalékkal, értéke 18 százalékkal nőtt idén novemberben az egy évvel ezelőttihez képest.
2017 –Valóban a növényvédelem éve volt?
Harmadik alkalommal került megrendezésre 2017-ben a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás. – Ugyanakkor, első alkalommal tartották meg a PREGA Science Tudományos Precíziós Konferenciát az immáron kétnapos rendezvénysorozat részeként.
2017-ben a baromfiágazat óriási károkat szenvedett a madárinfluenza miatt.
2017 a növényvédelem éve volt?
A mezőgazdaságnak a magyar GDP-hez való hozzájárulása a rendelkezésre álló adatok szerint növekedett, de ez nem minden kultúrára érvényes. Sokan fontolgatják például, ne csökkentsék-e a gabonatermesztő területüket. Rendszeressé váltak a meteorológiai jelentésben a „rendkívüli csapadékviszonyok”, „extrém hőmérséklet” és hasonló kifejezések. Magyarul beszélve – és ezt saját bőrünkön éreztük –, nagyon csapadékos időszakok váltakoztak hosszas, magas hőmérséklettel járó periódusokkal.
Visszaélések miatt visszavonta a Miniszterelnökség “Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című pályázati felhívását az EMVA Irányító Hatóság.
2017 Augusztusa: Hiába a sertéspestis elleni védekezés miatt bevezetett tilalom, sokan hoznak be hústerméket Ukrajnából!
A 2017. októberi viharkár által a fóliás növénykultúrák termesztésére szolgáló építményekben keletkezett károk ellensúlyozására mezőgazdasági csekély összegű támogatás vehető igénybe. A kérelem 2018. február 15. és március 15. között nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz.
Egymást követték a gépújdonságok és innovációk 2017-ben. Az év gépújdonságait foglaljuk össze a bemutatkozásuk időrendjében.
2018 – Mintha most lett volna!
2018 februárjában megrendezésre került a IV. PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás.– Ugyanakkor, második alkalommal tartották meg a PREGA Science Tudományos Precíziós Konferenciát.
2018. május 18-ától Dr. Nagy István Magyarország agrárminisztere.
2018-ban az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében 70 százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók, amivel több milliárd forint kárt előzött meg csak a mezőgazdaságban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett hálózat. A talajgenerátorok a védekezési szezonban országosan átlagosan 87-szer léptek működésbe és 479 órán keresztül üzemeltek.A gazdálkodók idén 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és közel 50 százalékkal marad el az elmúlt 5 év átlagától.
Igyekezett talpra állni a megfogyatkozott baromfiágazat – rövidesen azonban nagy krízist szenvedtek el a sertéstartók. A 2018-as év utolsó napjaiban pedig újabb “szörnyeteg” fenyeget…
Az afrikai sertéspestis és a munkaerőhiány komoly problémákat okozott; nagy indulatokat kavart az “almaháború”; belvíz és aszály is nehezítette a gazdák helyzetét; változásokat szavazott meg az Országgyűlés az agrárszabályozásban. Az Agroinform.hu éves hírösszefoglalója.
Miért érdemes használni a talajkondicionálókat; hogyan kerüljük el a talajtömörödést; mire kell odafigyelni a zöldségek szerves trágyázásakor; mit kell tudni az integrált növényvédelemről; hogyan válasszunk talajlazítót; mivel helyettesítsük a betiltott növényvédő szereket; hogyan kezdjünk bele a precíziós gazdálkodásba? Az Agroinform.hu 2018. évi szakcikkeinek összefoglalója.
2019 – A ‘”tizes” éveket zárjuk…
2019 februárjában megrendezésre került az V. PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás, valamint harmadik alkalommal tartották meg a PREGA Science Tudományos Precíziós Konferenciát.
Nehézségekkel indult a 2019-es gazdálkodási év, a rendkívül száraz tél és tavasz sok aggodalomra adott okot mind az őszi, mind a tavaszi vetéseket illetően. Szerencsére a májusi eső – bár nagyon hevesen érkezett, és helyenként túl intenzív volt – helyrehozott mindent, és az elmúlt öt év átlagához viszonyítva többlethozamot tudtak realizálni a gazdálkodók, például a kukorica és a szója esetében. A szokásos ötmillió tonna búza is megtermett.
A zöldség- és gyümölcspiac – 2018-hoz képest – kiegyensúlyozottabb volt az idén.
Az állati termékpályákat tekintve pedig a tejtermeléssel kapcsolatban elmondhatjuk, stabil évet tudunk magunk mögött.
A baromfiágazat 2019-ben is 5 százalékos növekedést produkált.
A sertéspestis járulékos hatásaként a hazai sertéstartók is jókora eredménynövekedést könyvelhettek el. A húsiparnak ugyanakkor komoly nehézségekkel kell szembenéznie.
2019-ben megszületett a Digitális Agrár Stratégiához kapcsolódó intézkedési terv. Ez az ágazat 2023-ig szóló fejlesztésének menetrendje.
Az országfásítási program az Agrárminisztérium egyik legfontosabb 2019-es projektje, melynek célja a hazai erdősültség növelése.
És végül, mit hozhat számunkra 2020?
A támogatáspolitika tekintetében kiszámíthatóságra és stabilitásra számíthatnak a magyar gazdák 2020-ban. Az új év fókuszába a talajvédelmet és a generációváltást állítja az Agrárminisztérium.
További tárgyalások szükségesek 2020-ban az új Közös Agrárpolitika (KAP) részletszabályairól és arról csak a következő uniós költségvetés elfogadását követően lehet megalapozott döntést hozni. Kétségtelen, hogy az elmúlt félév során 2019-ben számos kérdésben sikerült előrelépést elérni, azonban a KAP-reformnak vannak további tárgyalásokat igénylő elemei. Magyar szempontból üdvözlendő, hogy jelen állás szerint az új időszakban is megmarad a SAPS rendszer és a termeléshez kötött támogatások nyújtására is lehetőség lesz. További egyeztetésekre van szükség az új támogatás elosztási modell tekintetében annak érdekében, hogy a magyar gazdák számára a gyakorlatban végrehajtható, egyúttal könnyen értelmezhető rendszer jöjjön létre.
A digitalizáció az elmúlt években elsősorban a precíziós gazdálkodás területén vált elterjedtebbé. A gazdálkodók szélesebb körét érintő szakmai közbeszédben a terményárak és a termőfölddel összefüggő kérdések után ez a leggyakoribb téma. Ma már szinte mindenki azon töri a fejét, hogyan tudna a saját gazdaságában ilyenfajta fejlesztéseket véghezvinni.
A szakma számára az a feladat, hogy ezt az érdeklődést hogyan lehet az adott gazdálkodóra, az adott üzemre, az adott területre adaptált konkrét technológiai megoldásokkal megvalósítani úgy, hogy a megvásárolt eszközök, digitális technológiák ne önmagukban álljanak, hanem a tudásalapú gazdálkodást szolgálják. Eljutni oda, hogy az összegyűjtött adatok kellő információkat nyújtsanak a gazdálkodással összefüggő döntések megalapozására.
Forrás: agroinform.hu