Papp Imre és Daoda Zoltán a szójatermesztésről, a mikrobiológiai beavatkozásokról, a talajéletről

Az ország szójavetőmag-igényének 5%-át egy 150 éve még őserdővel borított területen termeszti a Pap és Papp Kft. A vetőmag-előállításhoz fűződő hozzáértő és gondos technológiának csaknem két évtizede része a különféle mikrobiológiai oltóanyagok alkalmazása, így a hoboli gazdaság része a DemoFarm-hálózatnak is. Az viszont kevéssé érthető, hogy – Papp Imre szavait figyelve – a sikerrel és kimagasló jövedelmezőséggel termeszthető szója miért nem szerez magának újabb és újabb híveket a hazai gazdatársadalom körében

Adottságok őserdei talajokon

Száz-százhúsz éve még szinte áthatolhatatlanul sűrű, őseredeti erdő borította a Szigetvártól délre található Hobol vidékét, ahol jelenleg csaknem 600 hektáron folyik szántóföldinövény-termesztés a Pap és Papp Kft. égisze alatt. A klasszikus szántó-kultúrák mellett a fő növény a szója, amelyet idén 200 hektáron vetettek az átlagosan 17 aranykoronás földeken. – A vidék fő előnyét a Dráva és a holtágai felől meglévő párás levegő és a fontos mikroelemekben gazdag talajok adják. Ez azért fontos, mert meggyőződésem szerint csak ott érdemes belefogni a szójatermesztésbe, ahol ez az utóbbi feltétel biztosított. Nem kell belőlük sok, de amennyire szükség van, az nélkülözhetetlen, mert lombtrágyával sem lehet pótolni – vág rögtön a technológiai fogások közepébe Papp Imre. Az eredetileg gépész végzettségű gazdaságvezető elsősorban a molibdén, a mangán és a vas szerepét emeli ki. Kérdésünkre maga is makacs dilemmának nevezi, hogy a szójatermesztés – minden kormányzati szorgalmazás és gazdasági kilátás ellenére – nem terjed Magyarországon.

Fogások

– Kétségtelen, hogy a szójatermesztéshez komoly figyelem kell, különösen a gyomok és a fehérpenészes rothadás elleni védelemben. De a védekezés megtanulható, és a támogatásokat is hozzávéve kiemelkedő jövedelmezőséget biztosít ez a növény – hangoztatja Papp Imre.

A gazdaságban hármas vetésforgóval – szója, gabona, kukorica – dolgoznak. A gazdaságvezető szerint a legfontosabb a kétszikű gyomok elleni védelem, különösen az alapkezelést követő, 2-4 leveles időszakban. – Akkor lesz jó a szójánk, ha gyommentes a terület, de még így is 2-3 felülkezelésre szükség lehet az időjárástól függően. A megtisztított állományban aztán elkél a biostimulátoros kezelés, hiszen a gyomirtási stresszből segítjük kihozni a növényt, és ilyenkor akár már egy hét alatt is takarni fogja a talajt a levél – összegzi Imre. A Pap és Papp Kft. ugyanakkor számol vele, hogy a 45 cm-es sortávra való szemenkénti vetés később fedi le a talajt, viszont a kultúra sorközművelhető, és a 45 cm-es sorba vetett magok együttesen könnyebben törik át a rossz szerkezetű, lecserepesedett talajt, a tőtáv ugyanis 3,5-5 cm. A gazdálkodó hozzáteszi: sok gazda gabonasortávra vet (12,5-15 cm), ami ugyan egyenletesebb fedést ad, de a nagyobb tőtáv miatt a növények nehezebben repesztik meg a lecserepesedett réteget, és a tábla nem sorközművelhető.

A szóját egyébként erős, gyors és erőteljes regenerálódó képességű növénynek írják le, s ezt Hobolon is gyakran tapasztalták egyegy jégverés vagy a szabályosan végrehajtott növényvédelmi kezelés után is, amikor a hirtelen jött csapadék a tábla egy részén „megemelte” a talajba juttatott vegyszert, s az pár négyzetméteren megégette a növényszárat. – A védekezésnek része a biológiai megoldás is: mi vinasszal és a szklerotíniával szemben hatékony Trichomax-szal dolgozunk: ez utóbbi olyan hiperparazita gombát tartalmaz, ami erősíti a gombaölők hatását, fékezi a fertőzést.

Ha nem lustul, jól jövedelmez

A tartamkísérleteknek, az AGRO.bio Demo Farm-hálózat tagjaként bemutatóknak is otthont adó gazdaságban az említett mikroelemek mellett a hektáronkénti 120 kilós K-pótlásra, a 30 kilós alapműtrágyaként kijuttatott kénre és a meszezésre is ügyelnek. – Ősszel, a kukorica után juttatjuk ki a meszet, tavasszal meg kálipótlást adunk, így akár 5-6 mázsával nagyobb termésre számíthatunk – számol be tapasztalatairól Papp Imre, aki hozzáteszi: beigazolódott, hogy a mikrobiológiai oltóanyagok révén, a jobb tápanyag-feltáródás eredményeként mindössze 30 kilós, a vetés előtt kijuttatott N-műtrágya is elegendő egy szezonban. – Nem kell több: mintha ellustulna a szója, ha minden nitrogén kívülről kap meg: látszik a gümőkön, hogy megköti, megtermeli magának, amire szüksége van!

Ahogy említettük, Papp Imre szerint a nem kifejezetten műtrágyaigényes szója már átlagos termés esetén is az egyik legnagyobb hasznot hajtó növény. – Mi állítjuk elő a hazai szójavetőmag-mennyiség 5 százalékát. Nálunk volt már 6 tonnás termés is tavaly, de 3,5-4 tonnás hozamot minden évben általánosan produkál. Így az átlagos, durván 250 ezres hektárköltséggel szemben általában 400 ezres árbevétellel lehet kalkulálni, és ha ehhez még hozzávesszük a fehérje- és alaptámogatást, akkor mondható, hogy bő 200 ezres tiszta haszon képezhető – összegzi az eredményt a hoboli gazda. Mindezek után azzal magyarázza a hazai termelők ódzkodását a szójától, hogy fáradtságosnak tartják a termesztéstechnológia, különösen a növényvédelem miatt. – Pedig a Duna völgyében, a párásabb vidékeken minden bizonnyal sokan jól járnának, mert stabil és tartósan kedvező árakon fizető piaca van a szójának!

Azt is megtudjuk, hogy a gazdatársak a környékről gyakorta érdeklődnek a Demo Farmon követett gyakorlat iránt. Van, akit a gazdaság új megoldásokra való nyitottsága, másokat a szójatermesztésben is alkalmazott bio-oltóanyagok gyakorlata vonz ide. – Mi a 2000-es évektől alkalmazzuk a mikrobiológiai oltóanyagokat, és tapasztaljuk a hatást, de mindenkinek elmondjuk, hogy ezen a téren nem lehet azonnali, látványos változást tapasztalni. Mi használunk BactoFilt a szójában, használunk talajoltót és szárbontót. Nő a termésátlag, javul a talajok állapota, jobb a művelhetőség, de nem csodaszerűen történik ez, hanem folyamatként – mondja Papp Imre.

Mielőtt elfogynak a talajaink…

Idén négy éve hozta létre a Demo Farm-hálózatot az AGRO.bio Hungary Kft., azzal a többcélú törekvéssel, hogy üzemi körülmények között tegye hozzáférhetővé, mérhetővé, bemutathatóvá a mikrobiológiai készítmények hatását. Daoda Zoltán szakmai igazgató szerint évtizedes lemaradásban vagyunk a talajminőség javításában, a talaj biológiai aktivitásának helyreállításában.

– Üzleti vagy szakmai, ökológiai motiváció áll a Demo Farm-hálózat létrehozása és a mikrobiológiai termékek kifejlesztése mögött?

– Szerintem elmondható, hogy nem ismerjük a talajainkat, nem gondolunk bele, hogy nemcsak kémiai és fizikai alapon működő „támasztóközegről” van szó, hanem rendkívül összetett, kifinomult biológiai aktivitással rendelkező, élő közegről. Az intenzív mezőgazdaság elmúlt évtizedeiben erre nem figyeltünk, és most, ha elkezdjük mérni a különféle paramétereket – humuszmennyiség, giliszták száma, víz- és levegőáteresztő-képesség –, akkor azt látjuk, hogy hamarosan a talajok kimerüléséhez, végleges eltűnéséhez érünk. Nem csoda, hogy volt olyan szakember, aki már a 2010-ben prognosztizálta, hogy 50-60 év múlva elfogynak a termőtalajok.

– Mi az önök szakmai munkájának az alapja?

– A mi alapelvünk az, hogy elsősorban a talajt kell táplálni, mert ha az minőségileg jól és okszerűen megvalósul, akkor a növény képes hozni a genetikai állományában rejlő potenciált. A műtrágyázással ma már megoldható, hogy az intenzív termesztésű, nagy hozamú haszonnövények megkapják a szükséges tápanyagokat, arra viszont kevésbé ügyelünk, hogy ebből mennyi hasznosul. Ez függ a talaj kémhatásától, függ a tápanyag felvehetőségétől, állapotától, formulájától. A mikrobiológiai készítmények egy részét, a talajoltókat én néha egy a világon bárhol bevethető deszantos katonai elitalakulatnak nevezem: kijuttatjuk a leromlott, biológiailag legyengült termőtalajra, gondosan és gyorsan bekeverjük, aztán azok ott elvégzik a dolgukat, és utána átadják a helyüket az őshonosoknak. Egy milligramm ilyen készítmény 5 milliárd talajhasznos baktériumot tartalmaz, elképzelhető, milyen hatékonyan megteremti azokat a feltételeket – talajszemcse- és baktériumnyálka-képződés, talajszerkezet-javulás, humuszosodás –, ami aztán biztosítja a növény optimális tápanyagfelvételét, a talaj jó szerkezetét és művelhetőségét, a talaj nedvességmegtartó-képességét. Ugyanígy a cellulózbontó készítmények abban segítenek, hogy a szárkezelés megfelelő módon történjen, lehetőleg útját állva a mulcshagyó technológiáknál fenyegető kórokozó-elszaporodásnak és a pentozán-hatásnak.

– Mennyi idő kell a változáshoz? Mit tapasztalnak a termelők észrevételei alapján?

– A Demo Farmokhoz tartozó üzemi méretű gazdaságok hálózatánál az elmúlt pár év alatt elvégzett 25 ezer vizsgálat eredménye ma már alapot ad a következtetések levonására. Egy táblázatunk ki is mutatja: már az első évben nagyobb N-felvételt eredményez a jobb N-kötés, javul a csírázás a jobb hormon- és vitamintermeléssel, gátolt a patogén gombák szaporodása, javul a tápanyag-hasznosulás és javul a P- és K-feltáródás. A 2. évtől sorban jönnek ehhez a következő előnyök: a jobb talajszerkezet révén jelentősen kevesebb az üzemanyag-felhasználás, a 4. évtől csökken az aszálykár, az 5. évtől nő a szervesanyag-tartalom, vagyis humuszosodik a talaj, és egyre több a legmeggyőzőbb szemmel is látható mutató: a giliszták száma.

– Költség–megtérülés-alapon ez kimutatható?

– Ha csak azt vesszük, hogy több mázsás termésnövekedés érhető el, ha csak 10-15%-kal nő az üzemanyag-megtakarítás, vagy kevesebb műtrágyával is jobb hatást érünk el, akkor a komplex mikrobiológiai termékeink kijuttatásával járó néhányezer forintos kiadás csak kis töredéke az elért jövedelemtöbbletnek.

A Demo Farm-hálózat ezt mutatja be a gazdáknak: nemcsak termékekről van szó, hanem összetett, átfogó technológiai javaslatcsomagokról. Több tartamkísérlet, a farmokon folyó mérések adatai mind azt szolgálják, hogy a termelők megalapozott adatok alapján hozhassanak döntést. Ez a klímaváltozás korában mind fontosabb, nemcsak szavakban kell fenntarthatóságot emlegetni. Javítani lehet és kell a talajok állapotát, védeni az eróziótól, a kiszáradást vagy belvizesedést okozó szerkezeti leromlástól a vegyszerezés hatásaitól, és biztosítani kell, hogy stabil, felvehető formában álljanak rendelkezésre benne a tápanyagok.

Forrás: agraragazat.hu