A mutagenezis útján nyert szervezetek genetikailag módosított élőlényeknek (GMO) minősülnek, ezért az uniós GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, így vonatkoznak rájuk a szabályozásban szereplő kötelezettségek is – közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán

Az Európai Bíróság ítélete tehát kimondja, hogy az új génszerkesztési technológiák, mint a precíziós nemesítés sem mentesülnek a GMO-kra vonatkozó uniós szabályozás alól, ezt az elővigyázatosság elvével és a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésével indokolták:

A bíróság kimondta, hogy a mutagenezis új technikái útján nyert szervezetek kizárása a GMO-irányelv hatálya alól veszélyeztetné az irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját. Egyben sértené az elővigyázatosság elvét, amelyet az irányelv szintén meg kíván valósítani.

Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az irányelv elfogadása óta jelentek meg.

Az ügy előzménye, hogy egy francia mezőgazdasági szakszervezet több másik szövetséggel a francia államtanácsnál támadta meg azt a francia szabályozást, amely felmentést ad a mutagenezis útján nyert szervezetek esetében az EU géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelve által előírt kötelezettségek alól.

A mezőgazdasági kisvállalkozók érdekeit védő szakszervezet nyolc másik szervezettel közös keresetében arra hivatkozott, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak, így álláspontjuk szerint bizonyos gyomirtó szernek ellenálló vetőmagfajták alkalmazásával fennáll a kockázata annak, hogy a környezet, valamint az emberi és állati egészség jelentősen károsodik, hasonlóképpen, mint a transzgenezis (élő szervezetek genomjának módosítása idegen faj DNS-ének beépítésével) esetében.

A mutagenezis a transzgenezistől eltérően olyan technikák összessége, amely valamely élő faj genomjának (teljes örökítő információjának) megváltoztatását teszi lehetővé, idegen DNS beültetése nélkül. A mutagenezis technikái tették lehetővé például a bizonyos szelektív gyomirtó szereknek ellenálló vetőmagfajták kifejlesztését.

Nemrég Nagy István, agrárminiszter megengedően beszélt az ilyen nemesítési technológiákról, szerinte nem génmódosításról (GMO-ról), hanem támogatásra érdemes növénynemesítésről beszélhetünk akkor, ha egy adott élőlényen belül hajtunk végre biotechnológiai változtatásokat és így módosul a genetikai összetétele.

A luxembourgi központú uniós törvényszék azonban mostani ítéletében aláhúzta, a mutagenezis révén előállított szervezetek GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő.

A bíróság azonban azt is megállapította, hogy nem kell alkalmazni a GMO-irányelvet olyan technikák során nyert szervezetekre, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott.

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az ilyen szervezeteket az uniós jog tiszteletben tartása mellett a GMO-irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vessék alá. A tagállamok tehát ezen a területen az uniós jog és különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett jogszabályokat fogadhatnak el.

A Magyar Természetvédők Szövetsége az MTI-hez eljuttatott közleményében méltatta, hogy a döntés megvédi az uniós élelmiszer-biztonsági és nyomon követhetőségi előírásokat. A természetvédők szerint az uniós bíróság döntése egyértelművé tette, hogy ezekre az új technikákra is vonatkozik a génmódosított mezőgazdaságnak a magyar Alaptörvényben rögzített tiltása.

Forrás: agroinform.hu