Startol az új Nemzeti Fehérjeprogram,

ennek mikéntje pedig kiemelt fontosságú a szektorban dolgozó mezőgazdasági cégek számára. Nem véletlenül kapott nagy hangsúlyt a téma a 2017-es Agrárszektor Konferencia első napján.

Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője előadásában elmondta: zöldítésként a szóját közel 90 százalékban számolták el Magyarországon. A kérdés az, hogy az ágazati szereplők, a gazdálkodók zöldítés miatt vetik a szóját, vagy azért, mert ez egy jó jövedelmezőséget jelentő növény?

A szakember szerint nagyon oda kell figyelni, hogy hogy alakul a szója jövője, főleg Magyarország délkeleti régióiban. Meglátása szerint akár 115-120 ezer hektárig is elmehet a szója termőterülete Magyarországon, de az már most látszik, hogy nem 2018 lesz a jelentős emelkedés éve. Viszont 2019-ben akár már 80-90 ezer hektár termőterületről is beszélhetünk országszerte.

Kiemelt kérdés a bio szója: Magyarországon összesen 1000 hektár bio szója termőterület van, ez nagyon kevésnek számít. Összehasonlításként: Ausztriában 21 ezer hektáron termesztenek bio szóját.

Bene Zoltán szerint a szóját ki kell venni a zöldítésből, más zöldítő keverékekkel ugyanis meg tudunk felelni az előírásoknak. Úgy vélte, hogy a terméshez kötött támogatás 70 ezer forint fölé fog emelkedni.

Az előadást követő panelbeszélgetésben Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója kifejtette, hogy valóban fontos a Nemzeti Fehérjeprogramnak az az elképzelése, hogy itthon előállított fehérje legyen a növekedés központjában. A fehérjeprogramtól azt várja hogy az elérhető technológiai vívmányokat megpróbálja majd átültetni a gyakorlatba, és a kutatás-fejlesztésben is segíti az ágazatot. Ugyanakkor – mivel nincs még végleges program meghirdetve, – a fejleményeket a saját fejlesztéseivel párhuzamba állítva tudja majd értékelni. Az azonban biztos, hogy a cég tervei között szerepel a fehérjetartalmú takarmány fejlesztése.

Makai Szabolcs, a Cargill country representative pozícióját betöltő, a takarmányozásban évtizedek óta tevékenykedő szakembere elmondta, hogy a kérdés valójában az, hogy ki fizet többet a szójáért, azaz hogy tudják a cégek optimalizálni az eredményességüket. Ezt pedig – leginkább– a fogyasztóknak kell megválaszolniuk: fizetnének-e többet a húsért vagy a tejért azért, hogy kizárólag magyar szóját használjanak hozzá. A cégvezető attól tart, hogy amint a támogatás megszűnik, a szójaprogramnak nem lesz sikere.

Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója hozzátette: az itthon előállított szója 80-85 százaléka exportra kerül – elsősorban azért, mert GMO-mentes. A szójaprogram jelentős kérdése, hogy hogy tudjuk ennek egy nagyobb részét itthon tartani. A fehérjeprogram ezzel együtt egy olyan kutatási program, ami azt mutatja, hogyan lehet a meglevő állatlétszámra optimalizálni a hosszú távú fehérje-önellátást. Persze sok minden múlik azon, hogy alakul a világ szójapiaca. Ha más nagy termelő országokban (Romániától Brazíliáig) jelentős termőterület-növekedés várható, akkor valószínűleg nehéz lesz az olcsó importszóját magyarral kiváltani – tette hozzá a szakember.

Forrás: agrarszektor.hu