A termék szinte kikerülhetetlen a takarmányozásban, de a támogatáspolitika elősegítheti a változást
Minden bizonnyal növekedni fog a következő években a hazai szójatermelés, s így esély nyílik importfüggőségünk csökkenésére is. a külföldi szója jelentős része génmódosított termékként kerül az országba, és az állatok takarmányozását szolgálja.
Magyarország fellép a génmódosított szója visszaszorítása és az e termény esetében tapasztalható importfüggőség csökkentése érdekében – jelentette ki egy hazai szójatermesztési lehetőségekkel foglalkozó tegnapi rendezvényen Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára jelezte, hogy a kormány tervei szerint a jövő évtől termeléshez kötött támogatásit kaphatnak a szójatermesztők.
Emlékeztetett rá, hogy hazánk az első között csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelynek kimondott célja, hogy csökkenjen a térségben a génmódosított szója felhasználása. Ezzel hazánk egyértelműen elkötelezte magát a nem módosított szójából és szójafehérjéből készült élelmiszerek iránt. – A polgárok mind élénkebben figyelnek arra, hogy a megvásárolt élelmiszerek GMO-mentesek legyenek. Ezért a kormány kiemelten támogatja a törekvést, amely a fogyasztók számára a szabad választás lehetőséget termeti meg – tette hozzá. Mindez – fejtette ki – egyrészt az előállítás átlátható nyomon követhetőségének biztosításával, másrészt pedig a GMO-mentes élelmiszerek egyértelmű jelölésével képzelhető el.
Feldman Zsolt fontosnak nevezete, hogy a cél nem önmagában a termelés növelése, hanem az, hogy a jó minőségű, egészséges hazai termelés az itthoni piacon találjon vevőre, a magyar fogyasztókhoz jusson, felváltva a nehezen ellenőrizhető importtermékeket. A helyettes államtitkár szerint a takarmánynövény-termesztés – beleértve a magas fehérjetartalmú szóját – és a takarmány-előállítás ösztönzésére van szükség ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a génmódosított tételekkel szennyezett tengerentúli fehérjeimportot, és az állattartókat minél több hazai takarmánnyal lássuk el. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közös agrárpolitika reformja során olyan feltételeket építettek be a támogatási rendszerbe, amelyek segítik a szójababtermelés elterjedését.
Magyarországon tavaly az előző évhez képest 12%-kal nagyobb területen, 41 ezer hektáron termeltek szóját, a betakarított termés mennyiség pedig elérte a 85 ezer tonnát. Mindez a hazai igények alig 10-15%-át fedezi. A takarmánygyártó társaságok és az állattartók ezért a haszonállatok etetésére felhasznált szója szinte 100%-át importból szerzik be. Egyes becslések szerint a szójafehérje a feldolgozott élelmiszerek 60%-ában jelen van mint állagjavító. A világ szójatermelésének 80%-át génmódosított fajták adják.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének titkára szerint biztosra vehető a szójatermelés uniós és hazai felfutása, ami elsősorban a megváltozott támogatási rendszer következménye. Tavaly a közösség átsorolta a szóját az olajnövények kategóriájából a fehérjenövények közé, s így a zöldesítésnek nevezett rendszerben – amely kötelezi a nagyobb gazdaságokat több fajta növény termesztésére – a szóját is be lehet kapcsolni a vetésszerkezetbe.
Forrás: Magyar Nemzet, 2014. február 26.