A szójatermesztés, részben a jelenlegi támogatások miatt is, mostanában divatosnak számító növény. Nem számít újnak, de Magyarországon a nagy területen történő termesztése nem nyúlik vissza hosszú időszakra. Éppen ezért volt hiánypótló az a webinárium, amit Dr. Zsom Eszter és Dr. Patrick Lawson, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói tartottak a növény tápanyagigényéról és a különböző tápelemek hiánytüneteiről.
Az előadáson megtudtuk, hogy a szójával olyan területeken érdemes foglalkozni, ahol a 240-250-es FAO számú kukoricát sikeresen lehet termeszteni. A szója rövid nappalos növény, ami azt jelenti, hogy a virágzása akkor indul be, amikor a nappalok rövidebbek, mint 14 óra. Ennél hosszabb nappalok esetén a növény érése elhúzódik és a vegetatív növekedés fázisa is megnyúlik. A szója különlegessége, hogy a gyökérzetén gümőbaktériumok (rizóbiumok) élnek. Velük él szimbiózisban, és ezek képesek nitrogént megkötni a számára. A szója számára nem a víz a legfontosabb, de a virágzás kezdetének első három hetében nagy szüksége van rá. Egyrészt ekkor képződnek a hüvelyek, másrészt a hüvelyekben lévő magvak számának sorsa is ekkor dől el. A jobb vízhasznosításért jó kálium- és magnéziumellátást kell biztosítani a szója számára, így a növény eredményesebben fogja azt hasznosítani.
Van továbbá még egy speciális kritérium, a 6-os és 7-es talaj-pH, ami nélkül nem lehet eredményesen szóját termeszteni. Ennek oka, hogy a gyökéren, a növénnyel szimbiózisban élő gümőbaktériumok ilyen kémhatás mellett érzik jól magukat. Ha valakinek nem sikerül még a 3 tonnás szójatermést sem elérni, javasolt megmérni a talaj pH-értékét. A talaj pH-ját szójatermesztés esetén egyébként is érdemes legalább 2 évente ellenőrizni.
A nitrogén hiánytünetei
Ideális esetben a gümőbaktériumok a szója nitrogénigényének a 70-80%-át képesek fedezni. Ennek feltétele, hogy az oltás ezekkel a gümőbaktériumokkal sikeres legyen. Fontos megjegyezni, hogy maguknak a gümőbaktériumoknak a kezdeti fejlődésében szükség van külső forrásból nitrogénre. Hektáronként 40-60 kilogrammnyi nitrogén hatóanyagot szükséges kijuttatni a szója számára azért, hogy ezek a gümőbaktériumok meg tudjanak erősödni, és utána tudjanak a növény számára nitrogént szolgáltatni. Különösen akkor, ha kukorica volt az elővetemény, hiszen ekkor a kukorica szármaradványainak a lebontásához is szükséges a nitrogén. Figyeljünk arra, hogy a nitrogénkötő baktériumok nagyon érzékenyek a nitrátra, ezért ne kerüljenek olyan közegbe, ahol nitrátmaradványok előfordulhatnak
Ha az oltás nem sikerül megfelelően, és így vetjük el a szóját, ráadásul az időjárás hosszabb ideig esősre, hidegre fordult, előfordulhat, hogy az állományok kivilágosodnak. Ekkor segítség lehet, ha hektáronként 40-60 kilogrammnyi ammónium formájú nitrogén kijuttatunk. Ha levélen keresztül van szükség a kiegészítésre, akkor adhatunk hektáronként 10-20 kilogramm karbamidot, amit összekeverhetünk 10 kilogramm EPSO Toppal. Az ebben lévő nitrogén, kén és magnézium együtt tudja orvosolni a kezdeti világosodást.
A szója a virágzás idején nemcsak vizet, hanem nitrogént is igényel, de ne adjunk neki túl sokat, mert elnyújthatja a virágzást. Ilyenkor nem az a gond, hogy később hoz termést a növény, hanem hogy egyenlőtlenül fejlődik, és ez a végén negatív hatással lesz az ezerszemtömegre.
Ha szóját vetünk, a baktérium nem fogja magától megtalálni a szója gyökerét, nekünk kell vele beoltani a vetőmagot. A szója rhizobiumai nem ugyanazok, mit a borsóé vagy a babé, hanem csak a szójára jellemzőek. Ha az oltást magunk csináljuk, figyeljünk arra, hogy élő szervezetekről van szó. Ne erős UV-sugárzás mellett oltsuk be a vetőmagot és ne tegyük ki nagy hőségnek sem. Ezek a talajban élnek, viszonylag hűvösebb körülmények között, fény nélkül. Még ha sikeres is az oltás, ne tegyük a kezelt szójavetőmagot a napon átforrósodott vetőgépbe.
Szója esetén nemcsak a pH, hanem a beoltott vetőmag, az oltóanyag minősége is nagyon fontos. A termést nem érdemes kockáztatni egy nem megfelelő oltással.
A nitrogénhiány árulkodó jele a lassabb növekedés, de extrém esetben a növekedés akár meg is állhat. Az idősebb leveleken látjuk először, hogy a levelek elhalnak, mivel a nitrogén könnyen mozog a növényben. Az is hiányra utal, ha a levelek kicsik és egységesen világoszöldek, esetleg sárgák. Az egész állomány kivilágosodik. Ha ilyenkor viszont túl nagy adag nitrogént juttatunk ki, fogékonnyá tesszük, a növényt a gombás betegségekre. A túl sok nitrogén ugyanis fellazítja a növény szöveteit. Ezért a nitrogénhiányt jobb megelőzni.
Nitrogénhiány jellemzően akkor lép fel, ha nem sikerül a baktériumoltás. Ilyenkor hamarabb következik be a virágzás és kényszerérett szójával fogunk találkozni.
A foszfor hiánytünetei
A foszforhiány is az idősebb leveleken fog először mutatkozni, mert ez a tápelem is igen mozgékony a növényben. Előfordulhat, hogy levelek lilás-vörös vagy kékes elszíneződést mutatnak, de nehéz észrevenni, mert a levél fonákján jelentkezik. Ilyenkor a levelek nem rendes méretűek, a hajtások megnyúlnak. Emiatt a virágzás és az érés elhúzódik.
A kálium hiánytünetei
Az alsóbb és idősebb leveleken mutatkozik meg először a káliumhiány: a levél szélétől, csúcsától indul a közepe felé. Ilyenkor a növény széndioxid-kibocsátása zavart szenved, kevesebb jut be a Calvin-ciklusba, és a zavart fotoszintézis miatt oxigén szabadgyökök halmozódnak föl, amelyek oxidatív stresszt okoznak a növénynek.
A kálium szerepet játszik még az asszimiláták szállításában is. Ezek a szénhidrátok a levélben termelődnek, majd ezeknek el kell jutni más szervekbe, a szemekbe, a gyökérbe. Ahol nagyobb koncentrációban találhatók meg, onnan passzív úton, diffúzióval jutnak el azokba a növényi részekbe, ahol kisebb a koncentrációjuk. Ezt a folyamatot segíti elő a káliumtrágyázás. A pillangósok esetében a kálium és a magnézium még a nitrogénnél is fontosabb tápelem, mivel a nitrogént képesek maguk előállítani maguknak.
A növények a légcserenyílásokon keresztül párologtatják el a már felvett és megszerzett vizet. Ha megfelelő mennyiségű káliummal látjuk el a szójaállományt, akkor ezek a sztómazáró sejtek feszesen zárnak, és nem engedik feleslegesen éjszaka a vizet elpárologni.
Azonban, ha a kálium nem elegendő, a zárósejtek lazák, a szója feleslegesen párologtat és lankadnak az állományok. Ezt az állapotot csak megelőzni lehet. A kálium kijuttatásával viszont a termés növekszik súlyra és ezerszemtömegre is.
Jó tudni, ha olyan területen termelünk szóját, ahol a káliumszint kritikusan alacsony, hogy vannak fajták, amelyek kifejezetten érzékenyek a káliumszintre, de olyanok is, amelyek jól bírják az alacsony káliumellátottságot.
A magnézium hiánytünetei
A klorofillmolekulában, ahol a fotoszintézis zajlik, a magnézium a nitrogénnel kapcsolódik. Mindkettő fontos ahhoz, hogy a növény fotoszintetizálni tudjon. Amikor nagy mennyiségű zöldtömeget kell fejleszteni, viszonylag rövid idő alatt, akkor ehhez a magnéziumra is nagyon nagy szükség van. A tápelemnek ezen túl a zsírsavak és fehérjék előállításában is kiemelt szerepe van.
Magnéziumhiány esetén a levélerek zöldek maradnak, de a levélerek közti rész sárgul. A sárgulás később levélelhalásba fordulhat át. Elsősorban az idősebb levelek érintettek ebben.
Azért így jelentkezik, mert a növénynek alapvető szüksége van a magnéziumra. Ha nem kapja meg, képes a saját klorofillját lebontani.
Az elhalt levélen már nem tudunk segíteni, de ha vetés előtt hektáronként 2 mázsa Kieseritet adunk a szójának talajon keresztül, ez elegendő mennyiségű magnéziumot és ként képes szolgáltatni a növény számára. Ennek az az oka, hogy a Kieseritben 25% magnézium és 20% kén található.
A Kieserit pH-semleges, a természet alkotta ásvány. A pH-t egyáltalán nem módosítja, viszont mindkét hatóanyagot teljesen vízoldható formában tartalmazza. Ha kijuttatjuk, akkor ezt a növény fel tudja venni. De nemcsak ezek hasznosulását segíti, hanem a nitrogénfelvételt is támogatja.
Kieserit kijuttatásával jelentősen növekszik a termés, és ha EPSO Topot is adunk mellé, a pozitív hatás még inkább jelentkezik.
A kálium és a magnézium szerepe a szénhidrátok szállításában
A nitrogénkötő baktériumok – a nitrogén mellett – azokból a szénhidrátokból, cukrokból táplálkoznak, amelyeket a növény a fotoszintézis során megtermel. Ezeket a szójanövény először arra használja fel, hogy a saját testtömegét, levélfelületét megnövelje, hogy így még többet tudjon fotoszintetizálni, és az ott megtermelt szénhidrátokat, cukrokat később a szemekbe, magvakba elszállítsa. A káliumnak és a magnéziumnak fontos szerepe van abban, hogy a megtermelt szénhidrátok a termelődés helyéről el tudjanak szállítódni a gyökerekbe, és így a rhizóbiumok táplálékává váljanak. Ezáltal tudnak annyi nitrogént megkötni, amennyi a növénynek feltétlenül szükséges.
Ha a folyamat megfelelően zajlik, az asszimiláták el fognak jutni a gyökerekbe és a szemekbe. Ha nem, nemcsak a növények lesznek alultápláltak, hanem a rhizóbiumok is. És ez a szója esetében kiemelten fontos.
Ha a szója kálium és magnézium terén alultáplált, akkor verseny folyik a szénhidrátokért, aközött, hogy a rhizóbiumok táplálására vagy a szemek telítődésére fordítódjanak. Számunkra mindkettő fontos, így ki kell elégítenünk a szója kálium- és magnéziumigényét.
Hektáronként 3 tonnás szójaterméshez 75 kilogramm kálium, 12 kilogramm magnézium, 57-60 kilogramm foszfor, 9-10 kilogramm kalcium, kénből pedig 35-40 kilogramm hatóanyag szükséges.
A szója viszonylag kevés vízzel beéri, mégis nagyon érzékeny a szárazság okozta stresszre. Úgy tudjuk segíteni, hogy átvészelje ezeket az időszakokat, ha káliumot és magnéziumot juttatunk ki neki, de ezt még a szárazság bekövetkezte előtt tegyük meg.
Juttassunk ki – hektáronként 3 tonnás szójatermés megcélzása esetén – 2 mázsa Korn-Kali®-t vagy 1,5 mázsa kálium-szulfátot vagy 2-2,5 mázsa Patentkali®-t. Ez utóbbi azért is nagyon jó választás, mert tartalmaz káliumot, magnéziumot és ként is, ráadásul kloridmentes formában, és a benne lévő összes hatóanyag vízoldható. Mivel a szója nagy mennyiségű káliumot igényel, ezért fontos, hogy az már a kezdetektől ott legyen, már rendelkezésre álljon a gyors vegetatív növekedéshez.
A kén hiánytünetei
Kénhiány esetén is sárgul az állomány, de ez fölülről indul. Ilyenkor a növény visszamarad a növekedésben. Könnyű összekeverni a nitrogénhiánnyal. A nitrogénhiány esetén inkább a teljes növény sárgul, kénhiány esetén csak a teteje.
Az előadás végén a résztvevői kérdésekre adott válaszokból megtudtuk, hogy:
- hektáronként 9 kilogramm kalcium hatóanyagot javasolt kijuttatni a szójára, elsősorban levélen keresztül. Ezt a talajban megoldani azért problémás, mert a szója, pontosabban a gümőbaktériumok nem szeretik a lúgos talajt, a magasabb kalciumtartalom viszont a lúgos talajokra jellemző.
- a mikroelemek közül a mangán, a réz, a cink, a vas és a bór alkalmazása merülhet fel a szója esetében. Ezeket érdemes pótolni, hogy ha úgy látjuk, hogy jó piacunk van és a termés jó áron értékesíthető.
A következő előadás sorozat előreláthatólag 2020. október végén indul. További információért kövesse a K+S Hungary Facebook oldalát.
A K+S Minerals and Agriculture GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben. A 60er Kali (kálisó) a legkeresettebb termékük. Ez az univerzális monoműtrágya főként a főbb szántóföldi növények trágyázására használatos, legtöbbször kalászosokban és kukoricában alkalmazzák. Ásványi trágya különlegességeik az előbb említett növényeken túlmenően azoknál a növényeknél használatosak, amelyeknek magasabb a kálium-, magnézium- vagy kénigényük, pl. napraforgó, repce, burgonya. A KALISOP, Patentkali, ESTA Kieserit és EPSO Top elsősorban a kloridérzékeny növényeknél használatosak, pl. burgonya, szőlő és zöldségkultúrák.
Az EPSO Top, SOLUMOP, soluSOP és HORTISUL tápoldatozásra is használhatóak, melynek egyre nő a jelentősége.
Mivel a növények tápelem igénye eltér, a K+S Minerals and Agriculture szaktanácsadói felkészült szakemberek, hogy segítsék a gazdálkodókat nélkülözhetetlen információkkal ellátni növényei optimális tápanyaggal történő ellátása érdekében.
Forrás: magro.hu