Hazánkban nagyon sok talaj mészhiányos és savanyú. Ez a savanyúság, vagyis a sok sav, más és más folyamatokat indít el, talajféleségtől függetlenül. Ugyanakkor vannak olyan talajok, amelyek bár kevésbé savanyúak, de már mészhiányosak

Ezért 10 olyan okot mondunk, ami a meszezés mellett szól

1. Mert tömörödik, cserepesedik

A kötött és mészhiányos talaj akár 30-50 cm mélyen letömörödik, ugyanez már egy homokos, vályogtalajon a felső 5-10 cm-es réteg cserepesedését okozza. Emiatt nagyon rossz lesz a vízbefogadó- és -szolgáltató képessége a talajnak. A gyakran levegőtlen talaj biológiailag inaktívvá válik, nem köt meg nitrogént, nem bomlik benne a szár.

2. Mert kalciumhiányos a növény

A talaj felső, 20-40 cm-es rétegében kialakuló kalciumhiányt már a növények is megérzik. Lassú a gyökérfejlődés, vékonyak a szárak. Már nemcsak a zöldség- és a gyümölcstermesztésnél kell figyelmet fordítani a mészpótlásra, hanem az intenzív szántóföldi gazdálkodásban is. Álmodozhatunk minden évben a magas termésátlagokról, ha eltűnik a talajunk és a növényeink támasza, a kalcium.

3. Mert nem hasznosul a tápanyag

Már egy kevésbé savanyú talajon is jelentősen csökken a kijuttatott nitrogén és foszfor felvétele. Nagyon drágulnak a termésnövelők, ezért vigyázni kellene, hogy a növény hasznosítani tudja. Ezért évente 100-150 kg/ha mennyiségben meszet kell pótolni, ha azt szeretnénk, hogy a 500–800 kg/ha mennyiségben kijuttatott NPK tápanyag legalább 70-80%-ban hasznosuljon.

4. Mert toxikus elemekben dúsulhat

Egyre gyakoribb probléma, hogy a fiatal, 1-2 hónapos növény szenved, és úgy tűnik, tápanyaghiányos. A talaj felső, 10-15 cm-es rétege száraz, és olyan savanyú már, hogy bizonyos elemek szintje toxikussá válik. Ilyen esetekben súlyos mangán, alumínium vagy nátrium okozta „mérgezést” látunk. Ez fogja a növényt, és amíg nem jön kiadós eső és egy kis meleg, a növény nem tud megbirkózni a problémával.

5. Mert repcét, szóját, lucernát vagy silót is termelünk

Ha a mainál fejlettebb és fenntarthatóbb termelést kívánunk végezni, akkor a felhasznált mész mennyiségénél két-háromszor többet kell kijuttatni. A talajok felső rétegéből teljesen kimosódott a mész, és a vetésforgók is átalakultak. Ha csak a nagy kalciumigényű növények elé juttatnánk ki meszet (repce, szója, lucerna, silófélék), akkor is évente 300-400 ezer hektárt kellene 300-500 kg/ha mennyiségben meszezni.

6. Mert sekélyen gyökerezik a növény, és nem kap elég kalciumot

Az egyre szélsőségesebb időjárás következménye a kiszáradó altalaj. A növényeink a felső, 10–40 cm-es rétegben keresik a vizet és a tápanyagot. Ezért a kalcium esetében – amely a nitrogén és a kálium után a legnagyobb mennyiségben felvett tápanyag – is arra kell törekedni, hogy ebben a felső rétegben könnyen a növény számára elérhető legyen.

7. Mert sok a nátrium, a magnézium a talajban

A hazai, főleg kunsági talajok nátriumban, az alföldi talajok pedig magnéziumban és nátriumban is feldúsultak. Ezek az elemek képesek kiszorítani más létfontosságú elemeket, és még a talajokat is tömörítik, rögösítik. A kalcium-karbonát vagy -oxid egyes esetekben pedig a kalcium-szulfát képes felvenni a harcot ezekkel az elemekkel, és a talaj művelhetőségét fenntartani.

8. Mert özönvízszerű esőzések vannak

A klímaváltozás nemcsak súlyos felmelegedést fog okozni, de ahogy látjuk, hosszú száraz periódusokat és azt követő özönvízszerű esőzéseket is. A lezúduló csapadék egy letömörödött talajon nem talál utat a mélyebb réteg felé, hanem a termőföldet mossa el. A magasabb részeken élettelen talaj marad, a mélyebb részeken pedig egy leiszapolódott és magas szervesanyag-tartalmú mészhiányos termőréteg.

9. Mert nincs eső hónapokig

A hosszú és száraz időszakban fontos lenne, hogy a talaj zárva legyen – akár növény, szármaradvány fedje –, hogy az állandóan fújó szél ne szárítsa ki mélységében. A porózus és mészben jobban ellátott talajban nyitva maradnak azok a kapillárisok, amelyen a mélyben levő víz felfelé mozog. A növény gyökerének nem egy beton keménységű réteget kellene áttörnie, ha vízhez akar jutni.

10. A kalciumot és a ként is pótolhatjuk

Egy modern, a mai elvárásoknak megfelelő talajjavító anyag a kalcium mellett más hasznos tápanyagot is tartalmaz. A Vulcan Balance GS – granulált, kénes mész – ilyen. A kalcium fontos, mint talajszerkezet-alakító, de a kén pótlását minden növénynél ugyanúgy meg kell oldani, mint a foszfort. Ezért, ha javasolhatjuk, akkor javítsuk a talajokat és pótoljuk nagy mennyiségben a ként is. Válasszuk a Vulcan Balance GS-t és 300-400 kg/ha mennyiségben, 2-3 évente juttassuk ki.

Forrás: agroinform.hu