Találatok erre a kulcsszóra: ‘allergia’

Számos gyümölcs- és zöldségfélét, szántóföldi kultúrát és dísznövényt is károsíthat az ázsiai márványospoloska, és még allergiás reakciókat is kiválthat

Kontinensünkön jelenleg – Svájcon és Liechtensteinen túl – a következő országokból ismert: Ausztria, Franciaország, Görögország, Magyarország, Monaco, Németország, Olaszország, Románia és Szerbia. Hazánkból 2013 őszén kerültek elő első egyedei Budapestről és a fővárostól délre fekvő Ócsáról.

2014 szeptemberében egy soroksári helyszínen már az ázsiai márványospoloska tömeges jelenlétét észlelték, gyalogakácon különösen nagy egyedszámban találták meg. Ugyanebben az évben kiderült, hogy a főváros számos pontján megtalálható, és nemcsak a szabadban, hanem lakóépületekbe húzódva is felbukkant. 2015-ben, szintén Soroksáron, egy körteültetvényben már a terméseken táplálkozó egyedei tűntek fel. A fővároson kívül mindamellett nagy tömegben került elő Ócsáról és Budakalászról (Pest megye) is, továbbá egy martonvásári (Fejér megye) lakásban is észlelték.

A Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének munkatársai jelenleg is dolgoznak a faj hazai előfordulásának feltérképezésén, melynek kapcsán köszönettel várják az észlelések bejelentését. Természetesen ennek a munkának a további szervezése (pl. hatósági szinten), szélesebb körű kiterjesztése mindenképpen növelhetné a felderítés hatékonyságát.

Az ázsiai márványospoloska gyors azonosításához többek között a következő, rövid leírás és a kapcsolódó fotók hasznos információkkal szolgálhatnak, valamint kétséges esetben a Rovartani Tanszék kollégái is készséggel nyújtanak segítséget.

marvanyospoloska

márványospoloska

marvanypoloska4

márványospoloska

 

Leírás

A kifejlett poloska 12-17 mm hosszú. A hátoldal alapszíne szürkésbarna, néhol vöröses árnyalatokkal, szabálytalan és helyenként összefolyó fekete pontozottsággal, melynek következtében az imágó „márványos” hatást kelt; ez alapján kapta magyar, angol és német nevét is. A csápok sötétek, a negyedik íz tövén és csúcsán, valamint az ötödik íz tövén halványsárga gyűrű figyelhető meg, ez fontos határozóbélyeg.

bencepoloska

bencepoloska

Az ázsiai márványospoloska az Európában őshonos címeres poloskák közül leginkább a hazánkban is általánosan elterjedt bencepoloskával téveszthető össze. A két faj azonban egy kicsit alaposabb szemrevételezéssel minden kétséget kizáróan elkülöníthető, ugyanis egyfelől a bencepoloska teste hosszúkásabb, és a szárny világos hártyáján a sávok helyett elszórtan sötét foltok láthatók, másrészt pedig – és ez talán a legszembetűnőbb különbség – potroha tövén hosszú, a hátulsó és középső lábak között tüskeszerűen előremeredő nyúlvány található, amely az ázsiai márványospoloskánál hiányzik.

A faj magyarországi életmódjáról jelenleg még nem állnak rendelkezésre részletes információk, az azonban gyakorlatilag biztosra vehető, hogy imágóként, megfelelően védett helyen nálunk is képes áttelelni.

Tekintve a faj következőkben részletezett gazdasági jelentőségét, a megjelenésében és terjedésében rejlő veszélyeket, mindenképpen indokolt lenne mielőbb vizsgálatokat végezni, hogy az ázsiai márványospoloska hazánk viszonyai között jellemző életmódját is megismerhessük, és a védekezést ezek alapján időben és a megfelelő módon tervezhessük.

Kártétel

Az ázsiai márványospoloska szélsőségesen polifág faj. Eddig több mint 100 különböző növényfajon figyelték meg táplálkozását, melyek között számos, gazdaságilag jelentős termesztett növény (pl. gyümölcs- és zöldségfélék, szántóföldi kultúrák, dísznövények) is szerepel.

Az USA közép-atlanti almatermesztési régiójában 2010-ben például több mint 37 millió dolláros (mai árfolyamon kb. 10 milliárd Ft!) veszteséget okozott. A poloskák a legkülönfélébb, föld feletti növényi részeken, gyakran a termésen szívogatnak, melynek következtében például különböző külső és belső elszíneződések (kifakulás, barnulás), állagváltozás és deformációk alakulhatnak ki.

Az ily módon jelentkező minőségi veszteség mellett a nem megfelelő kötődés (korai kártétel esetén) miatti mennyiségi veszteséggel is számolni lehet. Mások mellett

ez idáig súlyos károkat okozott a világ számos pontján alma-, körte- és őszibarack-termesztésben, valamint szójában, de minőségrontó lehet a borszőlő-termesztésben is.

Európából Svájcban hajtatott paprikában, míg Olaszországban többek között ökológiai termesztésű körtében jegyeztek fel az ázsiai márványospoloska számlájára írható gazdasági kárt. Egyes megfigyelések szerint bizonyos (dísz)cserje-, illetve fafajokon szembetűnő egyedszámban fordulhat elő a poloskafaj. Ilyenek pl. a juhar, bálványfa, gyalogakác, nyári orgona, szivarfa, júdásfa, kőris, eperfa, császárfa.

A kártevő gyors amerikai elterjedésével jelentősen megbolygatta a korábbi növényvédelmi programokat: számos gazdaságban a növényvédő szeres kezelések száma megnőtt, a permetezések közötti idők pedig megrövidültek.

A hatóanyagok tekintetében leghatékonyabbnak – nem meglepő módon – többek között a széles hatásspektrumú szervesfoszforsav-észterek, inszekticidkarbamátok és piretroidokegyes képviselői bizonyultak. Ezek használatának környezeti, ökológiai kockázatai, illetve felhasználásuk korlátai ismertek.

A növényvédőszer-használat optimalizálása érdekében számításba vehetők olyan megoldások, mint például szója vagy alma esetében az időben elvégzett szegélykezelés (a betelepülés frontvonalában, pl. erdősávval határos szegélyen). Megfigyelések szerint mindamellett az almafák felső koronarészén lévő termések a károsításnak kitettebbek, mint az alsóbb elhelyezkedésűek, így

a jó permetezési technika, a megfelelő növényvédőszer-fedettség elérése is hangsúlyozandó.

Az ázsiai márványospoloskának őshazájában és az USA-ban is számos természetes ellensége ismert, ezek kímélése mindenképpen fontos szempont.

A jövőbeni potenciális felhasználhatóság tekintetében perspektivikusnak tűnnek a külföldön jelenleg is vizsgált Trissolcus tojásfürkészek, melyek meggyőző eredmények esetén a klasszikus biológiai védekezés keretében lennének bevethetőek a kártevő visszaszorítására.

Kérjük, hogy a képeken szereplő “körözött” rovar felbukkanását egy fénykép és az előfordulási hely és észlelési időpont megküldésével jelezze a következő elérhetőségen: marvanyospoloska@gmail.com

Dr. Vétek Gábor
SZIE Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék, Budapest

Forrás: agroinform.com

Magyar nyelvű oldalunk
Our English website
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
monex-45 extruder monex-75 extruder monex-75 extruder extruder alkatrész gyártás traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség