Archív bejegyzések - február 7th, 2019

Míg az amerikai kontinens elfogadja a genetikailag módosított szervezeteket, addig Ázsia és főként Európa jóval távolságtartóbb az ügyben. Európában – nemzetközi kereskedelmi nyomásra – elvileg vethetőek bizonyos GMO-k, a gyakorlatban a legtöbb államban mégis tilos a termesztésük. A fogyasztásuk azonban nem, így meglehetősen szemforgató a közösség magatartása. Nézzük, mi a helyzet a világ többi részén!

A genetikai módosítás célja sokféle lehet, de a gyakorlatban a herbicidtoleranciára helyeződött a kutatások fókusza. A totális gyomirtóknak ellenálló fajták az USA szójaállományának 93 százalékát teszik ki, de kukoricából, repcéből, cukorrépából és gyapotból is jelentős területeken termesztenek – jellemzően a glifozát hatóanyagnak – ellenálló vonalakat. A tengerentúlon sikertörténetnek bizonyult a bogaraknak és molyoknak ellenálló növények kifejlesztése is, ezek döntően a Bacillus thuringiensis baktérium egyik -   a rovarok számára toxikus anyagot termelő – génjének köszönhetik az ellenálló képességüket. Közismerten kukoricák rendelkeznek ezzel a képességgel, de a gyapotba is beépítették.

Ma már a genetikailag módosított növények egyszerre több ilyen képességgel is rendelkezhetnek, illetve megjelentek a beltartalmat átalakító genetikai módosítások is. Utóbbira példa a burgonyakeményítő összetételének megváltoztatása, vagy a megvágott alma barnulásának lassítása.

Miért nem szeretjük?

A génmódosított növényekkel kapcsolatban a leggyakoribb ellenvetés a környezeti kockázatok növekedése, a másik az elfogyasztásukkal járó egészségügyi kockázat. Utóbbit az eddig megjelenő tanulmányok részben alátámasztották, részben megcáfolták – nincs konszenzus az ügyben. Az első kifogás azonban jogos, mivel a glifozát felhasználása elképesztően megugrott a herbicidrezisztens kultúrnövények elterjedésével. Mivel a totális gyomirtók közül messze ez a legnagyobb mennyiségben alkalmazott hatóanyag a világban, nem csoda, ha időközben a természet is ellenlépéseket tett, és megjelentek a szernek természetes módon ellenálló gyombiotípusok is.

Így a környezeti veszély két oldalról is szorongatja a termelést: egyrészt a rezisztens gyomok gyors terjedése, másrészt az egyre nagyobb mennyiségben kipermetezett gyomirtó környezetkárosító hatása révén.

Természetesen nemcsak a glicinekkel (glifozát) szemben, hanem a hormonhatású, vagy a fotoszintézis működését befolyásoló herbicidekkel szemben is kiépült a gyomokban a rezisztencia. Minél nagyobb területen vetették el az ennek ellenálló kultúrnövényt, annál biztosabb volt, hogy előbb-utóbb megjelenik a gyomok között egy új szuperhős, amelyik elterjeszti ellenálló génjeit. Az USA-ban 36 millió hektár a kukorica vetésterülete, és ennek közel 90%-a egy vagy több rezisztens gyomnövénnyel borított. Szója esetében a 35 millió hektár közel 94%-a szintén fertőzött rezisztens gyomokkal.

De ne gondoljuk, hogy ez csak génmódosított állományokban következhet be. A gyom sikeres genetikai szelekciójához az is elegendő, ha nagy mennyiségben, folyamatosan alkalmazunk a gyom életműködését egyetlen oldalról támadó készítményt. Az alkalmazkodás óhatatlanul bekövetkezik, ilyen az evolúció. Ezért van az, hogy a gyakorlatban váltott hatásmechanizmusú készítmények alkalmazását javasolják a növényvédőszer-forgalmazók, illetve ilyen gyári kombinációkat készítenek.

Miben más a génszerkesztés?

A génmódosítás eredeti ígéretét – a több és jobb beltartalmú élelmiszert – kevésbé tudta megvalósítani a tudomány. Ígéretesebb megoldásnak látszik azonban a génszerkesztés, amelyik az előbbi eljárástól eltérően nem épít be fajidegen géneket. A fajon belül előforduló szekvenciákat cserélgeti, változtatja meg úgy, hogy azok a célnak megfelelően működjenek. A lényeg, hogy ha megtaláljuk azt a gént, amelyik egy egyedben egy kívánt képességet vagy éppen betegséget kódol, akkor azt be lehet szerkeszteni vagy éppen kivágni, esetleg elcsendesíteni a célegyed génállományban. A változás aztán öröklődik és így megsokszorozható. Az eljárást precíziós nemesítésnek is hívják.

2017 novemberében egy felnőtt emberen is kipróbálták a genetikai ollót, a 44 éves Brian Madeux-n. Az arizonai férfi DNS-én a Hunter-szindrómát okozó hibát javították ki, a beavatkozás sikeres volt. Az Európai Unió tavaly nyáron mégis úgy döntött, ezt az eljárást is elutasítja.

Pedig a génszerkesztés révén a növények szárazságtűrése vagy vírusrezisztenciája is egyszerűen – és ma már olcsón – kialakítható lenne. Olyan rettegett betegségeknek is megálljt parancsolhatnánk, mint az afrikai sertéspestis, amelyre egyelőre nincs vakcina.
Forrás: agrarszektor.hu
GÉTA Kft.

Csévharaszt, Nyáregyházi út 51.
Tel.: +36 29 493 005
Fax: +36 29 493 537
GPS: É 47 29 156, K 19 44 403
Ügyvezető: Márta Barnabás
E-mail: martabarnabas@gmail.com
Mottónk: "Semmi sem lehetetlen!"

Géta fotóalbum
KERESÉS
Világpiaci árfolyamok

Szójabab

Szója élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Búza

Búza élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Kukorica

Kukorica élő árfolyam

Forrás: www.finviz.com


Ezen információk csupán tájékoztató jellegűek!!!

Géta mini galéria
extruder üzem tisztítórendszerrel full-fat szója monex-45 extruder traktorhajtású Monex extruder traktorhajtású Monex extruder szaraz_kutyatap_gyarto
Extruder kategóriák
Extruder archívum
Agroinform közösség